Milyen fertőtlenítő, tisztítószerek pusztítják a koronavírust?

Mit mivel fertőtlenítsünk?

Szakszerű fertőtlenítés

Sokan rohantak és rohannak a patikákba, és a drogériákba és felvásárolják pánikszerűen a fertőtlenítőszereket, anélkül, hogy tudnák, melyik fertőtlenítőszer hatásos az új koronavírus, SARS-CoV-2 ellen.

Hivatalos fórumok szerint, mint minden vírus ellen, ebben a helyzetben is hatékonynak bizonyul a felületek 70 százalékos alkohollal vagy hypo-val való tisztítása. Ezek a szerek pár percen belül elpusztítják a korona- és egyéb vírust, baktériumot. Jelenlegi információk szerint az még vitatott kérdés, hogy a különféle felületeken mennyi ideig képes aktív maradni az új típusú koronavírus.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alábbi fertőtlenítő- és tisztítószerek hatékonyan elpusztítják az élettelen felületeken található koronavírusokat.

• 70 %-os etanol
• 0,05-0,1 százalékos nátrium-hipoklorit (NaClO, hypo).

A kereskedelemben kapható háztartási hypo (0,1 százalékos hypo-oldat) az 5 %-os nátrium-hipoklorit oldat 50-szeres hígításának felel meg.

A 60-70 %-ban százalékban etanolt tartalmazó szerek (pl 0,5 százalékos hidrogén-peroxid, illetve a 0,1 %-os hypo-oldat) már 1 perc alatt is jelentősen leredukálják a vírusok számát.

Melyek szerek bizonyulnak kevésbé hatékonynak?

Egyéb biocid hatóanyagoknál ilyen mértékű hatékonyság nem tapasztalható. A 0,05-0,2 százalékos benzalkónium-klorid, vagy a 0,02 százalékos klórhexidin oldatok hatásossága alulmarad az alkoholéval, a hidrogén-peroxidéval és a hypoéval szemben.

A vírusok terjedésétől aggódván, sokan kezdenek nagyobb volumenű fertőtlenítésbe otthonukban, de vajon indokolt ez?

Javasolt egy alapos takarítás a fertőzés kivédésének céljából, azonban nem mindegy hogyan és mivel kivitelezik azt.

Napi fertőtlenítés

Még egyelőre számos aktív dolgozó jár napi szinten munkába. Az irodákban, vagy a tömegközlekedési eszközökön mindig is nagyobb a fertőződésnek való kitettség kockázata, mint zárt közösségekben, vagy az otthon falai között. Ezeken a helyeken koronavírussal fertőződni és azt ily módon hazaszállítani könnyen lehetséges. Az amúgy szokványos, hagyományos takarító műveleteket ezért érdemes kiegészíteni a fennt említett szerekkel, például 0,1 százalékos hypo-oldattal való felmosással, áttörléssel.

Nem minden anyag és felület bírja a hypo-t otthonunkban, ezért az érzékeny felületekre javasolt alkoholos oldatokat használni.

Mindeközben természetesen ne feledkezzünk meg arról, hogy az említett fertőtlenítőszerekkel való érintkezés védőfelszerelést igényel (maszk, esetenként védőszemüveg, védőruházat, gumikesztyű viselése javasolt.)

Az általános egészségünk megőrzése céljából mindig szem előtt kall tartani, hogy a fertőtlenítőszerek belégzése károsan érintheti a légutakat, fontos betartani a használatukhoz javasolt irányelveket.

Egyéb, kereskedelmi forgalomban lévő, vagy szomszédtól származó kisüsti ilyetén célú felhasználása nem ajánlott.

Műanyag alapú merev falú tárolóeszközök

Üreges csomagoló tartályok

Legyártott műanyag hordók

A műanyag alapú merev falú csomagolóeszközök csoportjában meghatározó jelentőséggel az üreges testek és a különböző szállító-, tároló-, kezelőládák és rekeszek bírnak.

Az üreges testek gyártási helye lehet a műanyagfeldolgozó üzem, de nagyon gyakran a csomagolandó terméket gyártó vállalat töltőüzeme mellett gyártják őket, mert szállításuk nagyobb távolságra gazdaságtalan.

Műanyag gyártási technológiák

A gyártási technológia leggyakrabban a fúvás (extrúziós fúvás, fröccsfúvás, nyújtófúvás), ez nagy sorozatok gyártására alkalmas. Kis sorozatokhoz a rotációs öntés megfelelő, mert a szerszámköltség viszonylag kicsi. Nyomásálló üreges testeket erősített műanyagból (általában üvegszál-erősítésű poliészterből) gyártanak. A műanyag üreges testeket általában hőre lágyuló, ritkábban hőre keményedő műanyagból gyártják. 2/3 részük nagy sűrűségű polietilénből készül, mert viszonylag olcsó, megfelelő merevségű és szilárdságú, hidegálló, jól feldolgozható.

Hátránya, hogy az oxigént viszonylag nagy mértékben átereszti, ezért oxigénre érzékeny folyadékok tárolására nem ajánlható.

Polietilén tartályok és palackok

A modern üreges testek gyártása során polietilén-tereftalát-ot használnak. A PET előnyei a nyújtófúvás technológiájának bevezetésével mutatkoztak meg. Ezzel egyrészt felére csökkentették a palackok gázáteresztő képességét, másrészt négyszeresére emelték a tárolóedények falának szakítószilárdságát.

Az eddig felsoroltakon kívül a polikarbonát és a polisztirol is kiválóan alkalmas üreges testek, palackok és nagy űrtartalmú kannák készítésére.

Kannák és műanyag tartályok, hordók

A kannák és hordók, ipari műanyag tartályok alapanyaga legtöbb esetben nagy sűrűségű polietilén, újabban lineáris kis sűrűségű polietilén, előállítási technológiájuk pedig extrúziós fúvás vagy rotációs öntés. A kannákat, ballonokat általában 30 literig többnyire kézzel vagy kézzel is mozgatják, ezért gondosan kiképzett fülekkel kell ellátni őket.

A hordók közül a kisebb űrtartalmúak szintén fogóelemmel készülnek. Alakjuk hengeres vagy kihasasodó. Megfogásukat és rögzítésüket hosszanti vagy keresztirányú bordázatokkal lehet elősegíteni.

Tanácsok külső laptop akkumulátor töltéséhez

 Külső akkumulátor töltése

Ahogy minden beépített akkumulátor esetén, úgy az egyre inkább terjedő félben lévő külső akkumulátorok estén is érdemes odafigyelnünk a töltés mikéntjére, hogy minél hosszabb élettartamot tudjunk kicsikarni hordozható energiatárolónkból. Ehhez csupán néhány alapvető szabályt kell betartanunk.

Tartsuk be a töltési időt

Legyen szó 3.000-es, 5.000-es, 10.000-es, vagy 20.000-es hordozható akkumulátorról, mindig törekedjünk arra, hogy minél inkább feltöltött állapotban tartsuk. Egy kisebb kapacitással rendelkező akkumulátor jellemzően kisebb töltési sebességgel is rendelkezik mindkét irányba, vagyis óránként ő maga is kisebb mennyiségű energiát képes felvenni. Egy nagyobb akkumulátor esetén a kapacitás mellett valószínűleg a töltési sebesség is többszöröse a kisebb típusokhoz viszonyítva. Ezáltal arányaiban szinte ugyanannyi időbe telik feltölteni a kisebb és a nagyobb kapacitású akkumulátorokat is. Ez az érték jellemzően 3-4 óra szokott lenni, tehát nem egy gyors folyamatról beszélünk.

Figyeljük az akkumulátor jelzéseit

Minden akkumulátor esetében jellemző, hogy a töltöttségi állapotot egy, vagy több LED lámpácska jelzi számunkra. Ezek eszközökként változnak, valamelyik esetben eltérő színkombinációkkal találkozhatunk, de van hogy egységes színvilágításból állapíthatjuk meg az aktuális energia szintet. Mivel ez egy termék specifikus jellemző, ezért mindig olvassuk el a használati utasítást és a szerint értelmezzük az állapotjelzést.

Tartsuk be a szokásos szabályokat

Külső akkumulátorok esetében technológiai szempontból két típussal találkozhatunk: az olcsóbb, cserébe nagyobb, nehezebb és könnyebben melegedő típus az úgynevezett „18650”-essel, valamint a praktikusabb és megbízhatóbb, viszont drágább lítiumos fajtával (lithium polymer vagy Li-Polymer). Mivel mindkét fajta ugyanúgy ellátja a feladatát, a vásárló egyéni döntése, melyik technológiával gyártott  termék típust választja.

Viszont láthatjuk, hogy mivel ugyanazon technológiával készülnek mint az összes többi akkumulátor, ezért a töltés során itt is ugyanazok a szabályok érvényesek, vagyis:

• a töltöttségi szintet tartsuk nagyjából 20-90% között
• sose hagyjuk teljesen lemerülni
• tároljuk száraz, hűvös helyen
• ne hagyjuk túlmelegedni
• óvjuk a sérülésektől

Mit ne csináljunk?

Van azonban néhány alapvető szabály, amit szintén be kell tartanunk, ezek pedig az alábbiak kerülése:

Ne tegyünk rá elosztót

 

Nagyon fontos, hogy sose használjuk USB elosztóval való töltésre. Ilyen esetben ugyanis a kimenő feszültség is eloszlik az USB elosztón és így a csatlakoztatott eszközök nem töltődnek, cserébe viszont a külső akkumulátor rendkívül gyorsan lemerül.

Ha több eszközt szeretnénk tölteni, akkor vásároljunk inkább olyan külső energiahordozót, melyen több kimeneti csatlakozó van.

Ne töltsük, miközben tölt

 

Rendkívül rosszat tesz az élettartamnak, ha egyidejűleg töltjük magát a külső akkumulátort és azon keresztül egy további készüléket. Ráadásul így a töltési idő is megnő, ami így csak felesleges idő és pénzpazarlás.

Töltsük megfelelő töltővel

Kifejezetten rosszat tehet az akkumulátornak, ha nagyobb teljesítményű töltőre csatlakoztatjuk, mint amit fel tud venni. Ilyen esetben könnyen felpúposodhat a burkolat, ami egyben a külső akkumulátor halált is jelenti egyben.

Kémiai tartósítás

A klór-dioxid mint tisztító és tartósítószer

Tartósítószer az élelmiszeriparban

Az élelmiszerek kémiai tartósítása egyike a legősibb tartósítási módszereknek, a klór-dioxid alkalmazása viszont az egyik legmodernebb megoldás. A sózást, cukrozást már akkor alkalmazták, amikor a mikroorganizmusok létezéséről az embernek még fogalma sem volt. A tartósítóipar ma tudatosan nyúl a vegyi tartósítási eljárásokhoz, de felismerve a vegyszer káros hatását, törekszik azok alkalmazásának korlátozására, illetve a biztonságosabb oldatok, például a klór-dioxid alkalmazására.

Tartósítószerek hatása az embriszervezetre

A mikrobasejtek működését gátló vagy azokat elpusztító kémiai anyagok az emberi szervezetre sem hatástalanok. A tartósítóipar ezért a fizikai tartósítási módszereket részesíti előnyben és csak azokat a kémiai tartósítóanyagokat alkalmazza, melyek az emberi szervezetre nem veszélyesek.

Az élelmiszerek mikroorganizmusok okozta nemkívánatos elváltozását megakadályozó, de legalábbis késleltető kémiai anyagokat tartósítószernek nevezzük. A tágabb értelmezésbe beletartoznak azok a vegyületek is, amelyek viszonylag nagy koncentrációban használnak és amelyek tartósítóhatásukon kívül a termék elkészítéséhez, ízének kialakításához is szükségesebb, esetleg az ivóvíz fertőtlenítéshez használatosak.

Szűkebb értelmezésben a tartósítószerek a mikrobiológiai hatásuk mutat viszonylag kis koncentrációban alkalmazott vegyületek, és a termék érzékszervi tulajdonságainak kialakításában nem szerepelnek.

A tartósítószerek alkalmazásának feltételei:

• az emberi szervezetre ártalmatlan legyen
• hatásos legyen a káros mikroorganizmusok minden fajtájával szemben
• ne befolyásolja az élelmiszer érzékszervi tulajdonságait
• könnyen kezelhető, felhasználható és olcsó, gazdaságos legyen
• kimutatására és meghatározására megbízható módszer álljon rendelkezésre.

Ezeket a követelményeket mindenben kielégítő élelmiszer-tartósító szer a ma használt vegyületek között ritka, ezért folyamatosak a kutatások. Jelenleg a klór-dioxid szer vizsgálata alapján mondhatjuk el, hogy a legtöbb követelménynek megfelel.

A tartósítószerek hatásmechanizmusa

A tartósítószerek hatásának módja általánosságban három lehetőség egyike vagy együttese:

• az élelmiszerbe vitt kémiai anyagok oldószere a víz, ezért az élelmiszer vizes fázisában oldott anyagok mennyisége befolyásolja a szabad víztartalmat, a vízaktivitást, ilyen hatást gyakorol a só és a cukor
• a kémiai anyag lehet ionos jellegű, amely oldott állapotban ionjaira disszociál, befolyásolva a közeg ionegyensúlyát, legfeltűnőbben a pH-t, ilyenek például az étkezési savak
• az oldott anyag, kémiai jellegében rejlő, sajátos mikroorganizmus-ellenes hatást fejt ki, ilyen a klór-dioxid.