PR-cikk elhelyezés. Kérj árajánlatot: » KAPCSOLAT « Szolgáltatás Budapest. Életmód - Télikert - Laptop. Honlap SEO

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: irodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: irodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. 02. 22.

Hangoskönyvkészítés MI-segítséggel

Hangoskönyv készítés robinson

Hangoskönyvkészítésben a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat használhatjuk a hangfelvétel, a hangfeldolgozás, a hangszínesítés, a hangminőség javítása és a hangoskönyv publikálása területén. A hangoskönyvkészítés MI-segítséggel több előnnyel jár, mint a hagyományos módszerek

Lényegében tehát a mesterséges intelligencia (MI) számos módon segíthet a hangoskönyv-készítésben, a folyamat felgyorsításától és a költségek csökkentésétől a hangminőség javításáig és az új hallgatói élmények megteremtéséig.

Íme néhány példa arra, hogyan használható az MI e folyamatban:


Szöveg-beszéd (TTS) technológia: az MI-alapú TTS technológia a szöveget valósághű hanggá alakítja. Ez a technológia felgyorsíthatja a hangoskönyv-készítési folyamatot, és lehetővé teszi a narrátorok számára, hogy kevesebb időt töltsenek a felvételekkel. A TTS technológia egyre fejlettebb, és már képes természetes hangzású hangokat előállítani, amelyek megkülönböztethetetlenek az emberi narrátorok hangjától.

Hangszerkesztés: az MI-alapú hangszerkesztő szoftverek automatizálhatják a hangszerkesztési folyamat egyes feladatait, mint a zajszűrés, a hangerő kiegyenlítése és a hibák javítása. Ez a technológia időt és pénzt takaríthat meg a hangoskönyv-készítők számára, és javíthatja a hangoskönyvek hangminőségét.

Hangulat és stílus: az AI-t arra is lehet használni, hogy a hangoskönyv hangulatát és stílusát a szöveg tartalmához igazítsa. Ez a technológia magával ragadóbb hallgatói élményt nyújthat, és segíthet a hallgatóknak jobban megérteni a szöveg jelentését.

2012. 05. 15.

A csillaglány: Arabella

Büszkén mutatja hét esztendei munkájának bordó műbőrbe kötött eredményét. Újra és újra nekifutok a hosszú címnek, aztán inkább belelapozok… Van benne elég sok helyszíni fotó, jobb híján elidőzöm a hegyi kunyhóknál, fatemplomoknál. Hümmögök, mintha ismerném ezt a világot. Holott a külsőségeit sem eléggé. De mennyivel többet tudhat az, aki a legmélyére ásott.


Csak külseje alapján ítélhetek a vastag kötetről is. Szép nagy disszertáció. Ha nem is elnöki. És ha azzal szemben ennek az eredetiségéhez nem is férhet kétség. Egyetlen baja van, az viszont súlyos: nem tudom elolvasni. A szlovák-ruszin apa-anyanyelvű szerző ugyanis angolul írta. Még az sem biztos, hogy a címét sikerül hibátlanul ide másolnom: „The Influence of the European Cultural Tradition on Origin Myths of Subcarpathian Ruthenians”. A kutató nem kevesebbre vállalkozik munkájában, mint arra, hogy bemutassa: az európai kulturális tradíciók mely motívumai fedezhetők fel a kárpáti régió ruszinságának az eredetmítoszaiban. Talán mondanom sem kell, hogy az érdemi részt a görög mitológiával indítja és nemcsak az Artúr-legendáig és a Kalevaláig jut el, hanem a magyarok számos ősmondája is szóba kerül, mint lehetséges forrás vagy párhuzam. Történelmi távlatból nézve a sok vándormotívum és kölcsönviszony megléte egyáltalán nem meglepő.
Ami viszont döbbenetes: hogy itt él velünk egy nép, és alig tudunk róluk valamit azon túl, hogy szlávok, hogy többségükben görög katolikusok, hogy évszázadokig a magyar államiság keretében éltek, s hogy állandó vita folyik származásukról és nyelvükről: vajon képeznek-e önálló nemzetet-nemzetiséget, avagy csupán az ukránság egy ágának kell tekinteni őket. Irodalmi nyelvük inkább nincs, mint van (a ruszin függetlenségi mozgalom múlt századi szellemi vezéralakjai például egészen egyszerűen oroszul írtak, helybéli kortárs alkotóik többsége pedig már „ukránul” szocializálódott, így ezen a nyelven alkot). Tudjuk, hogy főleg Kárpátalja hegyvidéki részét lakják, hogy jelentős populációjuk él Szlovákiában, Szerbiában, hogy számottevőek emigráns csoportjaik Kanadában és az Egyesült Államokban. No meg, persze, hogy ők voltak a szabadságharcban II. Rákóczi Ferenc hűséges népe. De hogy voltaképpen milyen kollektív tudattal rendelkezik a gens fidelissima, a keresztény hit mellett, alatt, mögött milyen elemi erejű ősiségek rejtekeznek, arról nincs igazi ismeretünk.
Illetve én most már tudok ezt-azt. Mert ha nyelvismeret hiányában elolvasni nem is vagyok képes a disszertációt, sok mindenről mégis kialakult némi elképzelésem. A szerző ugyanis hosszú ideje levelezik velem (négy másik nyelven; és ebben a szlovák még benne sincs…), nem egyszer részletekbe menően beszámolt eredményeiről. És talán nem csupán hálából, nemcsak azért, mert segítettem neki itteni kapcsolatai kiépítésében és első hegyvidéki útjain én kalauzoltam, hanem mert valamiért fontosnak gondolta, hogy engem is beavasson egy rejtett és egyre inkább feledésbe merülő világ titkaiba. Levelein kívül erről az átbeszélgetett hosszú esték is meggyőztek, amikor terepmunkáiból visszatérve Éva finom vacsorával várta és ő szinte egy hangfelvétel hitelességével adta tovább nekünk az oral history éppen begyűjtött darabját. Ilyenkor a súlyos ószláv misztikum és a pogány varázslat keveredve ülte meg a szobát.
De más miatt is emlékezetesek maradnak estéink. Magyarázatai és vitáink orosz, ukrán, ruszin szavai közé alkalomról alkalomra, évről évre egyre több magyar vegyült. Volt időszak, amikor mi hozzá már csak magyarul beszéltünk, ő valamelyik szláv nyelven válaszolgatott. Aztán egyszerűsödött a helyzet. Lassan visszatanulta tőlünk dédapja nyelvét. „Mindazonáltal az archetípusok kialakulásának Young-féle elmélete mutat bizonyos hiányosságokat”. Ez volt az első magyar mondat, amely elhagyta az ajkát. És, ha jól számolom, ez volt a hetedik nyelv a sorban, amelyen ettől kezdve folyékonyan beszélt.
Eperjesen, Szlovákiában született Bella Dolýkova néven. Ereiben szlovák, ruszin, magyar, szász vér csörgedezik, így „von haus aus” otthonos több nyelvben, a csehet, oroszt és az angolt hozzátanulta, gimnazistaként már ezeket is anyanyelvi szinten beszélte. Hát igen, így könnyű kutatni, különböző kultúrákat összehasonlítani.
2001-ben a prágai angol gimnáziumban érettségizett, majd Londonba került, ahol felsőbb tanulmányait végezte, 2007-ben diplomázott kulturális antropológia szakon. Közben egy EU-s ösztöndíjat elnyerve 2005-től a rutén etnikai csoportok eredetmítoszait kutatta előbb Eperjesen és környékén, majd – és főleg – Kárpátalján, továbbá a Vajdaságban. Ez érett most disszertációvá. Elhozta megmutatni. Nekünk és a hegyek fáinak, mint a Nyírő-regény hőse.
Bár a kutatásai révén került velem kapcsolatba, később az irodalom hozott minket közel egymáshoz: kiderült, hogy kamasz kora óta ír verseket. Ezeket kérésemre megmutatta nekem, segített megértésükben. És mivel nekem nagyon tetszettek, jó párat le is fordítottam; hébe-hóba meg is jelengettek különböző (főleg internetes) orgánumokban. (Spanyolnátha, Kistangó, BárkaOnline, Káfé Főnix, Manzárd…)
Itt gyorsan hozzá kell tennem, hogy nem születési nevén publikál. A Dolýkova vezetéknév tipikus szlovák képződmény: a nők nevéhez kötelezően hozzáteszik az -ova végződést. Ugye hallottunk már olyat a hírekben, hogy Hillary Clintonova.
Néhány éve a szlovák parlament olyan törvényt fogadott el, amelynek alapján ez a használati forma már nem kizárólagos. Például a szlovákiai magyar nők, ha új keresztlevelet kérnek ki, hivatalossá tehetik ovátlanított vezetéknevüket. Bella így járt el, így ő most Dolýk, édesanyja viszont továbbra is Dolýkova, mivel a mama nem kért változtatást… S hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a verselni kezdő ifjú hölgy a keresztnevét is megváltoztatta, szerinte publikációk fölött a Bellánál sokkal jobban fest a dallamos, poétikus hangzású Arabella.
Én pedig nem tudom úgy leírni a nevét, hogy ne jusson eszembe egy nagyon régi, de meghatározó fontosságú olvasmányom. Pontosan tudom, hogy az Arabella névvel Sütő András Káin és Ábel című, megrázó erejű drámájában találkoztam először. Az Éden csodálatos, de a Biblia által nem ismert, titkos eredetű „csillaglánya” valahogy összekapcsolódott bennem a hegyi bacsáktól mondákat gyűjtő érzékeny lelkű költővel. Így aztán most azon sem csodálkozhatom, amikor azt meséli, hogy az egyik eredetmítosz szerint a ruszinok a csillagokból érkeztek erre a földre.
Ő nem emlékszik rá, én meg nem szólok neki, hogy ebbe a titokba már évekkel ezelőtt beavatott, és én nem átallottam a motívumot Tejmozi c. regényembe beépíteni.

2011. 12. 31.

Virtuális Magyar Köztársaság

Mély levegőt vettem és a tényleges, létező, demokratikus Magyar Köztársaság megszűnésének szomorú alkalmából alapítottam magamnak egy Virtuális Magyar Köztársaságot, egyben piréz menedéket. Nem egyéb ez: demokratikus haza a magasban. Szívesen látok minden hasonérzésű látogatót. Belépés csak Tiszta Kézzel.

Az 1944-es ábrándokat dédelgető szoborlikvidátorok, frekvenciamegvonók, hírhamisítók, turulröptetők, Wass Albert-fanok, fekete masírozók, nyugdíjlenyúlók, visszafelé törvénykező fülkeforradalmárok és más szélhámosok kíméljenek.


2011. 05. 28.

A liberalizmus mételye

Pajzán verseim hergelték fel annyira a tanerőt, hogy e szavakra ragadtatta magát:
„...nem elég, hogy a nemzeti érdekeket tagadók politikai szekértáborát gyarapítod, vitatod, mi több, gúny tárgyává teszed a magyarság újraegyesítése terén tett erőfeszítéseket és vívmányokat, nem elég, hogy a nemzeti nihilizmus melegágyául szolgáló liberális ideológia mételyét terjeszted – hanem most még irodalmi értékeinkbe és édes anyanyelvünkbe is belerondítasz azzal, hogy...”
...Addig győzködtem a kedves tanárnőt, amíg beleegyezett, hogy leközöljem blogomban magánlevelét. Érdekes volt első reagálása: azért nem megy bele a közlésbe, mert nem akar nyilvánosan megalázni. Rákérdeztem: vagy inkább ő nem akarja nyilvánosan vállalni a vádakat. Talált más érveket: ódzkodik a közszerepléstől, és pártatlan pedagógusként talán nem is illő ilyen élesen állást foglalnia politikai ügyekben. Ha nem illő, mért teszi, kérdeztem. Épp ezért írt magánemberként, barátilag olyan valakinek, akivel hajdanán ugyanannak az egyetemnek a padjait koptatta. De hát ha ez a véleménye – válaszoltam -, ráadásul nem csupán neki, hanem sokaknak, mint erre utal is (és ebben, félő, igaza lehet…), akkor miért ne ismerhessék meg ezt a véleményt ugyanazok, mint akik kifogásolt írásaimat olvassák? Jó, akkor név nélkül, de ígérjem meg, olyan megjegyzést sem teszek, hogy rá lehessen ismerni. Rendben. Se életkor, se tanintézmény,  se szaktárgy, se helységnév. Még limerikben se.
A tanárnő "Kedves Károly" kezdetű levele itt olvasható: » » A liberalizmus mételye

2011. 04. 01.

Új blogom sikere

Úgy tűnik, az elmúlt hónapban sikerült megkétszereznem állandó blogolvasóim számát. Új blogom - Balla D. Károly / NAPI BLOG - látogatottsága mintegy másfél hónap alatt elérte a korábbiét (komplex blog), majd túl is szárnyalta. Aztán (szinte véletlenül) sikerült néhány olyan bejegyzést írnom, amely általános érdeklődésre tett szert, az ezekhez vezető linkek megjelentek magas látogatottságú oldalakon, így "dőltek az olvasók". Előbb a Dsida Jenő meghamisítva c. jegyzettel arattam sikert, most pedig ezzel: 

Az idei József Attila-díjasok ügyében Kukorelly Endre néhány napja levelet írt a miniszternek (de voltaképp inkább az illetékes államtitkárnak) annak okán, hogy a politika utólag belepiszkált a szakmai névsorba, négy nevet valaki kihúzott és másik négyet beleírt. Kukorelly úgy emlékszik, „Utoljára a nyolcvanas években csinálta a kultúrpolitika, a létezett szocializmus haláltusájában összevissza rugdalódzó korszakában.” Vártam, hogy az 2000-es ügy érintettjei közül megszólal valaki – de nem. Most lényegében ugyanez az állítás jelent meg, picit már enyhítve; eszerint Kukorelly „Azóta nem hallott hasonló esetről, bár leszögezte, nem biztos, hogy nem fordult elő.” Nos: nagyon is előfordult! »tovább

2011. 03. 28.

Jegyzeteim a Mozgó Világban

Mozgó Világ, 2011/márciusÚj blogomban is közreadom a Mozgó Világban megjelent jegyzeteimet. A teljes sorozat megtalálható írói oldalamon és komplex blogomban is: Mozgó Világ | Mozgó Világ. Ehavi jegyzetem:

Alla leleplezése
Ideje felfednem az igazságot. Nem mintha a közvéleményt égetően foglalkoztató titokról vagy világra szóló átverésről lenne szó, ám bizonyos irodalmi berkekben mégis tudnak Alláról, neve, versei és naplói megjelentek nyomtatásban, életrajza fent volt a Wikipédián, megtalálja a Google, kritikák és tanulmányok foglalkoztak regényben is megrajzolt alakjával – kilétét mégis homály fedi. S bár ennek eloszlatására senki sem tett kísérletet, szerkesztők, kritikusok, irodalomtörténészek soha nem vonták kétségbe valódiságát, mindenki elfogadta azt, amit közöltünk vagy amit elhallgattunk róla, most mégis úgy érzem, ideje, hogy a titokzatos nőalakról lehulljon a lepel. »tovább

2009. 03. 15.

Villanyspenót - hálózati irodalomtörténet

Hálózati irodalomtörténet - Villanyspenót

 < A fenti linken közzétett cikk valaha a villanyspenót kulcsszóra keresve az első Google-találatok közé tartozott. A szöveg eredeti változata: A  legjelentősebb netirodalmi fejlesztésének gondolom a hálózati irodalomtörténeti kézikönyv, a VillanySpenót elindítását. A nagyszerű kezdeményezésről az Élet és Irodalom eheti számában olvashatni a projekt egyik vezetőjének, Horváth Ivánnak a részletes cikkét, ez sajnos a neten csak a jövő héttől lesz elérhető (majd frissítésként belinkelem), addig is a FigyelőNet cikkéből értesülhetünk a "szabad irodalomtörténet" indulásáról és néhány fontos jellegzetességéről. De többet tudhatunk meg róla, ha egyenesen a VillanySpenót oldalát keressük fel (bár a cikkben nincs link, azért könnyű megtalálni), és ott tájékozódunk mibenlétéről, működéséről. A lényeg pedig nagyjából a következő: Online irodalomtörténeti kézikönyv és a Digitális Akadémia óta az utóbbi évek egyik

villanyspenót

.

A fentiek alapján szócikket készítettem a Wikipédián: Villanyspenót.
 
Más. Az Élet és Irodalom szerint teljes gőzzel üzemel a szabadon gazdagítható, új, hálózati irodalomtörténet, a VillanySpenót (www.villanyspenot .hu). Működik egyenjogú tanári és hallgatói szerkesztősége. A kiindulópont még papírkönyv: a NeoSpenót (hivatalosan A magyar irodalom történetei, főszerkesztő Szegedy-Maszák Mihály). A hálózati kézikönyv programozása lehetővé teszi, hogy akár mi magunk különféle mesékbe rendezhessük el a magyar irodalomtörténet anyagát. Az összegyűjtött - és gyorsan gyarapodó - fejezetkincs segítségével bárki Szerb Antalt vagy Horváth Jánost játszhat, és saját irodalomtörténetet állíthat össze. A minta, az első ilyen próbálkozás az ELTE egyik szemináriumában készült. Horváth Iván azt írja, hogy "Hallgatóim a napokban fejezik be a fejezetek szétválogatását műfaj- és intézménytörténeti szempontok szerint, én pedig előszóval láttam el a közös művet."
 
Marketing honlapszöveg írása
 
Villanyspenót: online irodalomtörténet, hálózati kézikönyv. Szegedy-Maszák, Horváth Iván. Marketing honlap szöveg írás, internet, irodalom, tudomány, seo keresőoptimalizálás google